Ahol még a banán se jár

Csavarodik ketté, hasad négy-, nyolc- és tízenhat felé a szívem. Óriási elánnal vetem bele magam utolsó piacozásaimba - úgy vedelem a kókusz levét mint aki még soha nem ivott és nem is fog soha már. Két pofára majszolom a papaját, eszem az édes rizst, tömöm magamba a finomságokat tonnaszámra - így válok saját aneszteziológusommá és emésztéssel tompítom a nyomasztó érzést, hogy mindjárt hazarepülök.

Végre egy rendes bicaj második otthonomban, Chiang Raiban

A tanfolyam után átbuszoztam Chiang Raiba, ahol kedvenc hollandjaimmal haverkodtam össze még decemberben. Sajnos most nem tudtam találkozni velük, tanulmányi kirándulásra indultak Indiába. Ettől függetlenül nagyon jó volt otthon érezni magam megint, visszamenni a vendégházba ahol több, mint két hétig laktam, újra minden reggel piacozni, rávigyorogni az ismerős árusokra és a fogatlan riksás bácsira, aki mindig messziről integetett, mikor meglátott.

Végre egy vagány monk második otthonomban, Chiang Raiban

Kb. egy hét lazulás és nyújtás és masszázsgyakorlás után összepakoltam és elköszöntem második otthonomtól, Chiang Raitól. Ide bármikor nagyon szívesen visszajönnék. Annyira semmi nincs itt, hogy turistákat csak nyomokban látni (még akkor is, mikor szombaton a fél városon átívelő esti vásár miatt lezárnak egy km-nyi útszakaszt a belvárosban) - a helyiek itt még nem unták meg a farangokra mosolygást, itt még nagyon is örülnek, ha az ember venni szeretne tőlük valamit és nem kérnek kétszer annyi pénzt az idegentől mint a helyitől. Nagyon is élhető és szerethető kis koszfészek - megértem Keest és holland barátait, hogy ezt a kisvárost választották bázisul az elmúlt tízenkét évben.

Buszra szállok második otthonomban, Chiang Raiban

Chiang Raiban buszra szállni azt jelentette, elindultam hazafelé. Eltöltöttem még két napot Chiang Maiban, találkoztam osztálytársakkal, jól esett néhány ölelés és egy-két újabb masszázs adás-kapás. Innen indulok délután egy éjszakai vonattal Bangkokba, ahol a biztonsági napom (repcsit-tuttira-elérős-benntartós-nap) Chinatownban fogom tölteni, aztán mivel nékem egyszer sok pénzem lett, 7-én felülök a repülőre és elrepülök oda, ahol még a banán se jár. Szíjúszún, akár igaziból!